Világunkban – ami duális – minden, ami elkezdődik egyszer véget is ér.
A dolgok kezdete sokszor magában hordozza a dolgok végét is. Ezt jól szimbolizálja a Jin-Jang jele:

Amikor az egyik elkezd növekedni, a másik fokozatosan visszahúzódik. S minden magában rejti az ellentéte esszenciáját is.

Nézzünk a cikk felütésére rímelő mondást: “Könnyen jött, könnyen megy.”

Tanács:
Amikor elkezdődik valami – légy éber. Ha belekezdesz valamibe, légy tudatos. Merd feltenni magadnak a kérdést: ez így jó-e, jó lesz-e így.
Kedzetben még könnyű, mert nem változtatásra van szükség, pl. egy kapcsolatban, hanem valami új dolog kialakítására. Értően, odafigyelve magadra, odafigyelve a reakcióidra, odafigyelve a másik reakcióira.

Sok kapcsolat itt csúszik el, rejtetek el aknákat, fájó pontokat. Amikbe – ha nem dolgozzátok fel – könnyen bele lehet akadni.
Persze lehet később is változtatni, de az már több energiát igényel.
Pár percben beszélek erről e videóban:

Kommunikációs rádöbbenés néha:
– “Te miért nem mondtad?!”
– “Te miért nem kérdezted (meg)?!”
Te nem mondod.
Ő nem kérdezi meg.
Te nem kérdezel rá.
Ő nem mondja ki.
Így könnyen elbeszélhettek egymás mellett.
Te elképzeled, vagy elkönyvelsz valamit, hogy az úgy van – feltételezel. Aztán nem érted, hogy hogyan jutottatok el valami sűrűbe.
Előzd meg ezt azzal, hogy beszélsz, kifejezed érdeklődve:
– Neked ez hogy jó? Jó-e így?
S ha a másik nem tudja, vagy rendre azt mondja “Nekem mindegy” akkor ne hagyjad rá. Kapcsolat úgy lesz kerek, ha két egész, két önálló kapcsolódik.
Akkor lehet, lesz körforgás, áramlás:

Mi az élet tűzfolyása?
Hulló szikra melege.
A szenvedelmek zúgása?
Lepkeszárny fergetege.
Kezdet és vég egymást éri,
És az élet hű vezéri,
Hit s remény a szűk pályán,
Tarka párák s szivárvány.

Kölcsey Ferenc