Most van most. Ugye?

Most sokan lelassultak. Sétálunk, biciklizünk. Belegondoltál abba, hogy a bicikli az egyetlen olyen mai értelmes közlekedési eszköz, amivel még kapcsolatban tudsz maradni a környezeteddel. Észreveszel lepkét, virágokat, látványt. S meghallhatod a fakopáncs vagy a fülemile hangját is. Érzed a mező illatát, és még haladni is tudsz előre.
Autópályán haladva is megláthatod a legelésző őzeket a mezőn, de nem fogsz félrehúzódni a leállósávba. Biciklivel, és stálva ezt megteheted. Oké, lovon is, de ez keveseknek hozzáférhető manapság.
S ezt a sétálgatást, szemlélődve haladást megteszik temérdeken a napokban – így tapasztalom.

„Eddig mindig menésben voltam. S most rálátok, hogy gondolataimban már ott jártam, ahova igyekeztem.” – mondta minap egy jó ismerősöm. „S a belső megélésem a mindennapjaimban az volt: sose érem utól magam.”
Igen. Ha már előre a feladatokon, az ottléten gondolkozol, elszalasztod, hogy átéld ami most van.
Most sokan megérthetjük a „spirituális” mondásokat, pl. „Az út a cél maga”, vagy a

Bárhol is jársz, ott vagy.

Szóval a tanács: ne szaladj előre! … ez csak az elme trükkje, mert lehet „kevésnek” éli meg azt, ami van, épp ezért folyvást csak szalad… szalad. Kalkulál előre… hogy

  • mi lesz ha…?
  • mi lesz jövőre?
  • mikor lesz ennek vége?
  • hogy: bárcsak … …

S most mi van?
Tényleg mi van most?

Mi van veled?
Mi van a beső világodban? Mit fejezel ki? Mit mutatsz meg magadból?
Kikkel vagy úgy, hogy velük interakcióban tényleg önmagad lehetsz?
Vannak bartaid? Egy-két bizalmasod?
Most ezen kérdések megválaszolására jó lehetőséged van.

S ha van hiányod, akkor itt az idő, hogy változtass!
– hívj fel, írj rá régi ismerőseidre, érdeklődj, hogy vannak.
– hívd fel rokonaidat
– vagy akár keress beszélgető köröket, sharing csoportot. Pl. ilyent magam is tartok Beszélgessünk címmel.
Most nem mondhatod, hogy nincs időd kapcsolataidra, beszélgetni. Szóval beszélgess!

Van időd.
Most van most.